Konrád György író volt a vendége a közelmúltban rendezett író-olvasó találkozónak az Utas és holdvilág antikváriumban.
Brassai Zoltán irodalmár vezette a beszélgetést az est során. Az első Gizella-napokat Konrád György nyitotta meg és akkor találkozott, beszélt először az íróval Brassai Zoltán, aki akkor és most is az Illemtudó államot szeretnék idézettel kezdte a beszélgetést. S hogy Konrád György hogyan válaszolt erre? Mint tizenhét évvel ezelőtt, még mindig azt szeretne.
Milyen várakozásai voltak az írónak a rendszerváltozással szemben? - szólt a következő kérdés. Konrád elmondása szerint tudta, milyen az a közeg, ahol él, így nem voltak nagy elvárásai.
- Az emberek olyanok, amilyenek, nagyon lassan változnak. A kultúra is lassan változó élőlény - hangzott a válasz.
Megtudhattuk azt is, hogy Konrád György már korán, kisgyermekként tudta, hogy író szeretne lenni, mert már akkoriban jólesett neki fogalmazni, örült, ha egy mondata úgy sikerült, ahogy az neki tetszett. Az pedig külön örömmel töltötte el, ha még a tanítónő is megdicsérte.
Diákként erősen hatottak rá Ady Endre és József Attila sorai - emlékezett vissza az író, aki egy kedves könyvtári emlékét is megosztotta a közönséggel.
Konrád verseket is írt: - Az a baj, hogy rosszakat írtam. Soha nem mutattam meg senkinek, éreztem, hogy ezek nem versek - mondta, majd hozzátette, hogy a próza és a vers közötti egyensúlyt próbálja megtalálni.
Az író elmesélte, milyen érzés volt számára először kezébe venni A látogató című könyvét, és hogyan került sor a kiadására, majd milyen volt a könyv fogadtatása. Megtudhattuk, hogy hét évig dolgozott ifjúságvédelmi felügyelőként és A látogatóhoz innen merített ihletet. Akkor is fontosnak tartotta az emberekkel való kapcsolatot. A beszélgetés során szóba került második könyve, A városalapító című regény története is. Egy ideig városszociológusként is dolgozott, akkoriban ismerkedett meg Szelényi Ivánnal, akivel nagyon megkedvelték egymást és a mai napig barátok. Elutazás és hazatérés című önéletrajzi regénye kapcsán elhangzott, a szerencsén múlott, hogy 1944-ben nem végezték ki és sikerült megmenekülnie, életben maradnia.
Hozzászólások