Felszólalás az ALDE csoport nevében Andris Piebalgs energiaügyi biztosnak az EU Régiók Bizottsága plenáris ülésen való beszéde után
2009. 02. 13.
Megbízott felszólaló: Szalay András (HU/ALDE)
Tisztelt Elnök Úr!
Tisztelt Biztos Úr!
Köszönöm a szót és köszönöm az ALDE frakciónak a lehetőséget, hogy én szólalhatok fel a csoport nevében. Magyarországról egy középnagyságú városból, Veszprémből jöttem, mint önkormányzati képviselő. Egy olyan országból, amelyet kiszolgáltatottsága miatt igen érzékenyen érint az energia kérdése, különösen a gáz és a kőolaj. Bár az orosz-ukrán gázszállítási vita miatt épp Magyarország volt a térség egyetlen állama, amely viszonylag könnyen tudta átvészelni ezt a pár hetet, köszönhetően a korábban megépített jelentős méretű tárolókapacitásának.
Különösen nagy jelentőségűnek tartom a Biztos úr látogatását és felszólalását a Régiók Bizottsága mai ülésén, hiszen ez is mutatja azt, hogy egyrészt az Európai Bizottság az energia ügyekben is fontos konzultatív partnerének tekinti a Régiók Bizottságát, másrészt épp a tagállamok önkormányzatainál csapódnak le sok esetben a közvetlen lakossági gondok és az emberek a helyhatóságoktól várnak közvetlen segítséget.
Az ALDE csoport részéről mindenekelőtt üdvözöljük az ambiciózus és jól is hangzó 20/20/20 célkitűzéseket, melyek 2020-ig történő elérése valóban stratégiai kérdés Európa számára a karbon-kibocsátás, az energia megtakarítás és a megújuló energia-források területén. Ezekben a kulcsprioritásokban könnyű egyetérteni, de a cselekvés már nem olyan könnyű. Közös felelősségünk, hogy a cselekvés és annak motiválása eljusson egészen az egyes európai polgárok szintjéig, hogy ez a környezettudatos és energiatakarékos gondolkodás ne csak a konferenciák és nyilatkozatok szintjén uralkodjon el. Lát-e lehetőséget arra Biztos Úr, hogy ezen célok elérése érdekében hatékonyabb kampány történjen a következő évtizedben?
Sokan úgy vélik, hogy a válságoknak jótékony hatásuk is van, legalább is abban az értelemben, hogy kikényszerítik a változásokat. Az év elején történt – mondhatnám menetrendszerű – gázkrízis is rámutatott arra, hogy a közös külső energiapolitika hiánya mennyire gyenge érdekérvényesítési helyzetbe hozza az Európai Uniót és elgondolkodhatunk a belső szolidaritás szavakon túli realitásán is. Épp ezért kérdezem a Biztos urat, hogyan látja a közös külső energiapolitika létrehozásának esélyét, beleértve az újonnan csatlakozott keleti országok energia hálózatainak integrációját az összeurópai rendszerekbe? Ilyen összeurópai ügyekért jött létre többek között az EU és ezért fontos a lisszaboni folyamat folytatása, hogy az Unió egységesen tudjon fellépni, esetenként akár politikai nyomást is gyakorolni olyan ügyekben, ahol az egyes tagállamok önmagukban kevéssé hatékonyak a globalizált világpiacon.
A liberálisok mindig is a valóságos verseny hívei voltak az energia piacon, melyből alapvetően a fogyasztók profitálhatnak. Ebből a szempontból is hozom szóba Biztos úr előtt a NABUCCO gázvezeték ügyét. Teszem ezt magyarként is, amely ország alapvetően érdekelt ennek a megaprojektnek a megvalósításában. Mivel kevés az időm, csak annyit jegyeznék meg, hogy elvi egyetértés és elkötelezettség tudtommal van, a megvalósítás felé tett lépések azonban szerények. Három év óta számos tanulmány, konferencia, szeminárium, tanácskozás foglalkozott a kérdéssel, legutóbb épp Budapesten volt a Nabucco-csúcs. De engedje meg nekem biztos úr, hogy azt mondjam, hogy a szavak helyett most már a tetteknek kell következni! Mi az Európai Bizottság álláspontja ebben a kérdésben? Én úgy látom, hogy a már említett versenyhelyzetet is szolgálja ez az alternatíva és gazdasági konkurenciát teremt a kínálati oldalon, ugyanakkor biztonságot és stabilitást szolgál az európai fogyasztói oldalon. Az EU számára én még egy olyan előnyt is látok, mely ugyan másodlagos, de mégis fontos a külső határaink szempontjából. A Nabucco vezetékbe a gázt betápláló Közép-Ázsia országok biztos és fizető európai piachoz juthatnak, ezáltal gyorsabban emelhetik lakosságuk életszínvonalát és politikai stabilitásuk erősödik. Nem szabad leragadnunk abban a „22-es csapdájában”, hogy gázszállítási szerződés, vagy a vezeték beruházása. Kérem e helyről is Biztos urat, hogy támogassa azt az ambiciózus megoldást, melynek következtében 2013-tól gáz áramolhat keletről nyugat felé a Nabucco vezetéken!
Köszönöm, hogy meghallgattak és várom Biztos úr válaszait.
Hozzászólások