„Nem tudok nektek B verziót mondani” – csüggesztette el, egyben tüzelte fel frakciótársait 2006. május 26-án Gyurcsány Ferenc. És azt is világossá tette, vége a maszatolásnak, ha már elvtársai őt választották, árukapcsolásként vele együtt kapják az igazi változásokat is: „Reform vagy bukás. Nincs más.” Sorra vesszük a balatonőszödi beszédek időszerűségeit.
Üres, és saját diagnózisának ellentmondó Gyurcsány Ferenc programja – állítja az ÉS legfrissebb számában Bokros Lajos. Az írásból kiderül: a volt pénzügyminiszter hisz a szakértői kormányban.
Fodor Gábor a Hírszerzőnek adott interjújában a szakértői kormány felállításának fontosságáról, az MSZP és az SZDSZ tíz éves kapcsolatáról, a lehetséges forgatókönyvekről beszélt.
A Gyurcsány Ferenc által meghirdetett cselekvési tervvel nem az a fő probléma, hogy a kormányfő korábbi, ennél lényegesen előremutatóbb és jobb programjai sem valósultak meg. A Megegyezésben írottakat akkor sem tudná az SZDSZ elfogadni, ha azt egy hiteles és széles támogatottsággal bíró kormány vezetője tette volna le az asztalra. Ennek legfőbb oka, hogy ez a program nem reális. Hiába támogatná az országgyűlés többsége, ha a benne foglalt célok egyszerűen nem elérhetőek.
A fehéredés mint csodafegyver?
Gyurcsány Ferenc programjában abból indul ki, hogy gazdaságpolitikai fordulatra van szükség. Ezzel minden parlamenti párt és valószínűleg az emberek többsége is egyetért. Kevesen cáfolják az adócsökkentés szükségességét is, aminek persze az a legnépszerűbb módja, ha a semmiből teremtünk pénzt, így nem kell elvonni az emberektől. A miniszterelnök írásában a gazdaság fehéredését jelöli meg csodafegyverként, tehát a kormány abból a pénzből akarja csökkenteni az adókat, hogy többen fizetik majd be azt. Azaz a kecske is jóllakik, a káposzta is megmarad.
A fehéredés felülértékelése azonban nem más, mint kommunikációs trükk. Gyurcsány Ferenc szerint ebből évente 300 milliárd forint folyhatna be, amit adócsökkentésre lehet fordítani, így jön ki négy év alatt az 1200 milliárdos szám. Csakhogy a miniszterelnök két dologgal nem számol. Az egyik, hogy fehéredésből ennél lényegesen kevesebb bevétele van az államnak. Mérhetetlen cinizmust tükröz, hogy augusztus 28-án a kormányfő ezt maga ismerte be: tavaly 80-100 milliárd forint ilyen bevételt mutatott ki a Pénzügyminisztérium, 2009-re egyelőre 50 milliárdot várnak. A másik, hogy a jelenlegi kormány mandátuma 2010-ig szól, ami finoman szólva is bizonytalanná teszi a négy éves kormányzati terveket. A javaslatok 2010-ig megvalósítható elemei ? bár irányuk többnyire helyénvaló ? összességükben még akkor sem alkalmasak valódi gazdaságpolitikai fordulat kiváltására, ha a belső- és külső feltételek a lehető legkedvezőbb módon alakulnának.
Emellett még a gazdaságpolitikához kevésbé értőkben is jogosan merülhet fel a kérdés, hogy ha társadalmi sérelmek nélkül, a kiadások szinten tartásával lehet adót csökkenteni, akkor miért nem tette meg ezt az intézkedést korábban a kormány? Nehéz más választ találni, mint azt, hogy ez a javaslat ? ha alapvető irányaiban helyes is, sajnos ? működésképtelen.
Önellentmondások és hamis helyzetkép
Arra, hogy ekkorát változzon a magyar gazdaság ilyen rövid idő alatt, nincsen semmiféle garancia. Mi több: éppen Gyurcsány Ferenc maga szögezi le, hogy az állami kiadásokhoz nem lehet hozzányúlni. Ha nincs 300 milliárd fehéredés, nincsen érdemi adócsökkentés sem. És nem lesz, mert a program legrosszabb és leghiteltelenebb eleme éppen az, hogy kormányzati segítség, intézményi változások helyett egyetlen valódi eszközként a rendőrállami módszereket, a zéró toleranciát jeleníti meg. Teszi mindezt úgy, hogy írása bevezetőjében megint csak az ellenkezőjét állítja.
Egy másik szembetűnő ellentmondás az újraelosztással kapcsolatos. Az újraelosztás azt jelzi, hogy az ország összes jövedelméből mennyit rakunk a közösbe. Szinte minden gazdasági szakértő azt állítja, hogy ezt a szintet csökkenteni kellene, túl nagy az állam, túl sokat és túl pazarlóan költ. A miniszterelnök elismeri, hogy a jelenlegi szintről 43-45 százalék körülire kellene levinni az újraelosztás mértékét, majd fél oldallal később hozzáteszi: az állami kiadások csökkentésére nincsen érdemi lehetőség. Ebből következik, hogy a bevételek csökkentésére sincsen, azaz nem csökken az újraelosztás. A Megegyezés szépen hangzik, de politikai üzenetnek sok ? programnak viszont kevés. Nem azért nem működik, mert a kormányfő hiteltelen, hanem azért hiteltelen, mert amit a miniszterelnök javasol, az működésképtelen.
Csak a rászorulóktól venne el?
A segélyezés kérdéséről sokat beszéltek az elmúlt hónapokban az úgynevezett "monoki modell" kapcsán. A kormányfő írásában leszögezi, hogy a rászorulók és az elesettek nem válhatnak bűnbakká. A liberálisok ezt az elvet természetesen támogatni tudják, a probléma csupán az, hogy a jóléti területen kizárólag a segélyeket említi Gyurcsány Ferenc, mint olyan kiadásokat, amiket csökkenteni kellene. Ezzel pedig éppen a legelesettebbeket, a segélyezetteket teszik bűnbakká a magas közkiadások miatt. Sőt: a korábbiaknál erőteljesebben jelenik meg az elv, hogy a munkanélküliség individuális, egyéni problémákra vezethető vissza, ezért csak az kaphasson segélyt, aki betegsége miatt nem képes dolgozni.
Ahelyett, hogy a kormány megismertetné az emberekkel a valós tényeket, azt, hogy segélyezésre viszonylag keveset költ az állam, azt, hogy abból gyakorlatilag semmit nem lehet megtakarítani, a munkanélküliségnek pedig alapvetően nem egyéni (egészségi, morális stb.), hanem társadalmi, gazdasági, területi okai vannak. Csak ezzel magyarázható ugyanis az, hogy a képzetlenek között az unió átlagához képest is riasztóan kevesen, fele akkora arányban dolgoznak. Az SZDSZ a rászorultság elvén működő szociálpolitikát támogatja, a kormányfő által vázolt javaslat pedig fényévekre áll ettől. A liberálisok azt szeretnék, hogy állami támogatásban az részesüljön, aki valóban rászorul, ehelyett a kisebbségi kormány éppen tőlük venné el a pénzt. A kormányfő látható szavazatszerzési indokkal tesz eleget a populista rendpárti követeléseknek. Ehhez pedig az SZDSZ nem kíván asszisztálni.
Ötlethalmaz és megvalósíthatóság
A programra általánosságban jellemző, hogy kidolgozatlan és megalapozatlan ötletekkel operál. Ilyen például a családi pótlék tervezett átalakítása. A kormány tervei szerint a veszélyeztetett gyermekek családi pótlékának egy részét az erre illetékes gyermekjóléti hatóság költhetné el a gyermek érdekei szerint. Mindez felveti azt a kérdést, hogy jó-e, ha egy hivatal költi el a családi pótlékot a gyerek vélt érdekei alapján, és hogy nem egy jellegéből adódóan korrupt rendszert hozna-e létre a kormány? Ehhez hasonlóan érthetetlen nyugdíjasok jubileumi támogatásának ötlete ? az a tervezet, miszerint a 90., 95., illetve 100. életévüket betöltők külön támogatást kapnak. Ez a javaslat amellett, hogy nyilvánvaló populizmus és látszatintézkedés ? vajon hány 90 éves kor fölötti ember él ma Magyarországon? ?, diszkriminál az emberek között. Miért ér többet az államnak egy gazdag 90 éves, mint egy szegény 87 éves nyugdíjas?
Átgondolatlan javaslat, hogy hátrányos térségekben a munkáltatónak nem kellene járulékokat fizetnie, ha új munkaerőt alkalmaz. Ez biztosan visszaélésekhez vezetne, amiből több kár keletkezne, mint haszon. Hasonlóképpen idézhető a sokadik adóamnesztia ötlete, amely nemcsak kidolgozatlan, de éppen az adófizetői morált rontja Ź aminek javulása a kormányfő szerint az adócsökkentés egyetlen fedezete. Ezzel szemben szó sem esik a 13. havi nyugdíjról vagy a családi pótlék differenciálásáról, tehát olyan intézkedésekről, amelyek azt szolgálnák, hogy a pénzt nagyobb mértékben a ténylegesen rászorultak kapják, vagy akár csak hozzájuk jusson el. Bár szó esik a környezetvédelemről, konkrét javaslatok nem szerepelnek a programban, és az elmúlt hónapokban kifejezetten visszalépést lehetett tapasztalni ezen a területen, ami a huszonegyedik század elején elfogadhatatlan egy EU-tagállam kormányától.
Szintén érthetetlen, hogy a foglalkoztatás-bővítés és a munkahelyteremtés eszközeit továbbra is szinte kizárólag a közfoglalkoztatás növelésében és büntető, szankcionáló intézkedésekben van megjelölve. Ha a foglalkoztatás bővítésének meghatározó eszköze a közfoglalkoztatás, akkor annak költsége lényegesen magasabb a segélyezés jelenlegi költségeinél, viszont kimutatható haszna továbbra sincsen. A közfoglalkoztatásból nem vezet út a valódi munkahelyteremtéshez.
És végül...
A Szabad Demokraták Szövetsége Gyurcsány Ferenc programját nem tudja támogatni. Szakpolitikai javaslatai nemcsak a liberálisok szerint megalapozatlanok, hanem hazai és külföldi gazdasági szakértők szerint is. Cselekvési tervnek kevés, mert bár konkrét javaslatok is szerepelnek benne, de a társadalmi igazságosság megteremtése helyett a régi igazságtalanságokat konzerválja. A program még csak nem is szociáldemokrata, mert a legelesettebbeket támadja és a középosztály kiváltságait védi. A liberális párt szerint a jóléti rendszer nem csak megváltoztatható szisztéma, hanem megváltoztatandó is. Hiába tűz ki a Megegyezés című írás helyes célokat, konkrét javaslatai nem segítenek a célok elérésében, nem segítenek Magyarországon.
Gusztos Péter ügyvivőt kérdezték a szakértői kormányról a Nap-Keltében.
Dupla kattintással teljes képernyős megjelenítést érheti el!
Figyelemreméltó vitazáró cikket adott közre a Figyelő, melyet Martin József Péter, a hetilap főszerkesztője jegyez. A téma a magyar politika és a magyar gazdaság helyzete, illetve a társadalmi problémák.
Gulyás József, az SZDSZ Országos Tanácsának elnöke nem bízik abban, hogy a szocialistákkal újra lehetne építeni a koalíciót, sőt szerinte Gyurcsány lecserélése után sem kell feltétlenül összeborulni az MSZP-vel. Szakértői kormányt szorgalmaz, amely a helyzet reális elemzése alapján, nem pedig „egy-egy politikai erő” nyomásának kitéve alakítaná ki és hajtaná végre programját.
Minimálisnak látja az új koalíció esélyét, a közbizalom helyreállítását pedig csak személyi és tartalmi változásokkal tartja elképzelhetőnek az SZDSZ elnöke. Ami a költségvetést illeti, Fodor Gábor beismeri: közösen rontották el, ezért azt "közösen kell megjavítani". Ugyanakkor a kormányfői programra akkor sem fognak tudni igent mondani, ha azt költségvetésnek hívják.
Fodor Gábor a Nap-Keltének volt a vendége, ahol a szakértői kormány lehetőségéről és az SZDSZ álláspontjáról beszélt.
Dupla kattintással teljes képernyős megjelenítést érheti el!
Az SZDSZ elnöke Az Este műsorában a miniszterelnök cselekvési programjáról beszélt
Dupla kattintással teljes képernyős megjelenítést érheti el!
Horn Gábor a Nap-Kelte vendége volt, ahol az SZDSZ és a kormány viszonyáról, a szakértői kormány lehetőségéről beszélt.
Dupla kattintással teljes képernyős megjelenítést érheti el!
Lengyel László: Fodor Gábor és az SZDSZ elutasította a Gyurcsány-csomagot. Jó érzékkel észrevették, hogy ennek a programnak és bejelentésnek egyetlen mondatát kell komolyan venni: „ha a parlament nem fogadja el, lemondok”. Az MSZP vezetői most vagy Gyurcsány és csomagja mellé állnak, vagy ráveszik Gyurcsányt, mondjon le a miniszterelnökségről, és maradjon pártelnök a következő kongresszusig. Az országnak a a második verzió lenne érdeke: hiteles kormány, hiteles kormányfővel.
Halaszthatatlan adócsökkentésre van szükség a következő években a kormány gazdasági programját illetően, hangsúlyozta Kóka János, az SZDSZ frakcióvezetője az MTI-nek adott interjújában. A liberális politikus szerint legfőbb ideje, hogy a kormány belássa, Magyarországon fordulatra van szükség.
Az SZDSZ az alkotmányos jogállam és a demokratikus szabadságjogok pártja. Ezek védelme egy demokratikus párt számára a legfontosabb feladat. Liberálisként büszkén vállaljuk 1968 örökségét - az elnyomó hatalommal szembeni prágai szabadságtörekvéseket, és Nyugat-Európa ugyanekkor zajló kulturális forradalmát is. Egyaránt óvnunk kell a demokrácia alkotmányos pilléreit, és a jogot a hétköznapok sokszínűségéhez - mert ez a szabadság" - Fodor Gábor közleménye.
A Varsói Szerződés tankjai negyven évvel ezelőtt tiporták el a prágai tavaszt. Magyarország elmúlt fél évszázadának legszégyenletesebb eseménye, hogy részt vett az 1968-as csehszlovákiai bevonulásban. Magyarország 12 évvel azután, hogy saját bőrén tapasztalta milyen az, amikor idegen hatalom tiporja el a szabadságot, maga is cinkosa lett egy ilyen cselekedetnek. 40 évvel ezelőtt kevesen voltak azok, akik felemelték hangjukat az ellen, hogy felmondjuk a szolidaritást más népekkel, amelyek a szabadságukért küzdenek. Ezeket az embereket elismerés illeti, mert megőrizték a magyarság becsületét. A cseh és szlovák néptől pedig ezúton is bocsánatot kell kérnünk.
Közép-Kelet Európa diktatúrái nem tűrték el a szabad sajtót és a szólás- és gyülekezési szabadságot, mert ezek veszélyeztették az állampártok uralmát. Az SZDSZ az alkotmányos jogállam és a demokratikus szabadságjogok pártja. Ezek védelme egy demokratikus párt számára a legfontosabb feladat. Liberálisként büszkén vállaljuk 1968 örökségét - az elnyomó hatalommal szembeni prágai szabadságtörekvéseket, és Nyugat-Európa ugyanekkor zajló kulturális forradalmát is. Egyaránt óvnunk kell a demokrácia alkotmányos pilléreit, és a jogot a hétköznapok sokszínűségéhez - mert ez a szabadság.
MTI, SZDSZ.HU
Felajánlotta lemondását az SZDSZ veszprémi elnöki tisztségéről és a párt önkormányzati frakciójának vezetéséről Szalay András; a veszprémi politikus ezt közleményben tudatta csütörtökön az MTI-vel.
Szalay András a közleményében elismeri szerepét a "Jöttem, láttam, visszaéltem" című írás létrehozásában; a levél Czaun Jánosról, Veszprém fideszes alpolgármesteréről tartalmaz negatív, dehonesztáló megállapításokat - például azt, hogy "gátlástalan" és hogy teológusi végzettséggel, gazdasági ismeretek nélkül merte vállalni a város gazdaságát és gazdálkodását is felügyelő alpolgármesteri tisztséget.
Az elektronikus levélben - amely Köbli Miklósnak, Hajmáskér polgármesterének a nevében jutott el számos helyi közéleti személyiséghez a közelmúltban - szó esik bizonyos szabálytalan gépkocsi-elszámolásokról is. Mint kiderült, a hajmáskéri polgármesternek semmi köze a levélhez, és már feljelentést is tett a rendőrségen. Kiderült az is, hogy a szétküldött szöveg adatlapján Szalay Andrásra utaló adatok voltak.
Szalay András a megyei lapnak adott keddi nyilatkozatában azt mondta, hogy a levélírásból csak a megfogalmazás volt a feladata, s az abban foglaltakat Akopján Nikogosz, a veszprémi örmény kisebbségi önkormányzat vezetője mondta el neki, majd a levelet ő küldte el véleményezésre néhány barátjának. Azt azonban egyikük sem tudja, hogy az e-mailt ki továbbította sokaknak Veszprémben kobli.m néven.
A Fidesz veszprémi vezetése Szalay Andrást a közéletből való távozásra szólította fel.
Az írás terjesztéséhez semmi közöm, annak módját magam is elítélem - közölte Szalay András csütörtökön az MTI-vel. Hozzátette: hibájaként azt ismeri el, hogy "vannak olyan állítások a fogalmazványban", amelyeket nem kontrollált, noha csak "lakossági közléseken" alapultak. Mint mondta, megköveti Czaun Jánost "az írás azon részeivel kapcsolatban, amelyeket az alpolgármester igaztalannak vél magára nézve".
"Az írás további elemeit azonban a szabad véleménynyilvánítás és a választott testületen belüli többség és kisebbség közötti politikai küzdelem részének tartom" - közölte.
Az SZDSZ veszprémi elnöke és önkormányzati frakcióvezetője úgy határozott, hogy további közéleti szerepéről döntsön a párt helyi vezetése és a városi közgyűlés SZDSZ-frakciója. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy "az alpolgármester mögött álló politikai holdudvar" hasonló közleményben ítéli el azt, hogy személyét "gyalázó, becsmérlő, alpári stílusú és emberi mivoltában sértő, névnélküli írászuhatag" jelenik meg róla több hónap óta egy helyi "Fidesz-közeli" internetes portálon.
MTI
Az SZDSZ Veszprémi Szervezete és az SZDSZ Veszprém megyei Választmánya később dönt a politikus sorsáról.
Az erős ország toleráns és befogadó - mondta augusztus 20-a kapcsán Fodor Gábor. Az SZDSZ elnöke emlékeztetett: Szent István is erre hívta fel fia, Imre herceg figyelmét neki írt intelmeiben.
Fodor Gábor szerint egyszerre két irányban kell szolidárisnak lenni: az országon kívül és az országon belül is. Az Európai Unió tagjaként sem szabad megfeledkezni a határon túli magyarokról, különösen a Vajdaságban és a Kárpátalján élőkről, akik a romániai vagy a szlovákiai magyarokkal ellentétben nem tagjai az uniónak, ezért irántuk fokozott figyelemmel kell lenni. A liberális nemzeti identitás befogadó és nem kirekesztő – közölte a pártelnök.
A politikai intézményrendszernek élveznie kell a köz bizalmát, és az SZDSZ az őszi parlamenti időszakra ennek helyreállítását tűzi ki célul – szólt a belső szolidaritásról Fodor, aki aszerint olyan kormányra van szükség, amelyről mindenki tudja, hogy mit akar csinálni.
Fodor szerint az idei ünnep ellentmondásos, mert majdnem napra pontosan 40 évvel ezelőtt lépték át a magyar katonák a csehszlovák határt, hogy elfojtsák a prágai tavaszt. 12 évvel 1956 után Magyarország, ha nem is önállóan, hanem a Varsói Szerződés tagjaként, "cinkosa lett egy olyan cselekedetnek", amely a csehek és szlovákok szabadságtörekvéseinek elfojtására irányult, ezért Magyarországnak minden adandó alkalommal hangsúlyoznia kell a bocsánatkérést. Fodor Gábor egyúttal párhuzamot vont a grúziai és a tibeti helyzet, valamint a Varsói Szerződés 1968-as erőszakos beavatkozása között.
Hozzászólások